Tavaly nyár óta 80 ezer hibajelzés érkezett az állami kórházakból a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) – derült ki Bodó Attila Pál főigazgató-helyettes előadásából, akinek szervezete január óta 81 kórházban, 351 helyszínen, 2373 ingatlan működtetéséről gondoskodik. Bodó az intézmények műszaki állapotára jellemző példaként említette, hogy találtak olyan ivóvíz vezetéket, amelyet szakaszolás nélkül helyeztek valamikor üzembe, így ha egy csőszakasz cseréjére van szükség, akkor a javítás idejére teljes kórház ivóvíz nélkül marad. Beszélt arról is, hogy az intézményekben működő mintegy 1700 liftből több mint ezer 30 évesnél idősebb és az elmúlt félévben a rossz liftek 50 százalékát javították meg. Hetente több mint ötezer hibabejelentést kapnak, amelyek közül tíz százalék számít vészhelyzetnek. A segélykéréseket rangsorolják, a nem sürgős problémák javítását ütemezik. Közölte azt is, hogy a hibák bejelentésére 24 órás call centert működtetnek. Most a legfontosabb feladatuk a hűtési rendszerek beindítása.
A kórházak eladósodásáról – mint azt Révész János felvezetőjében jelezte – Somogyi Alíz, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója beszélt. Révész János is ezt a kórházat igazgatta néhány hónappal ezelőtti OKFŐ-i kinevezéséig. A korábbi években szinte adósság mentes egykori intézmény mostanra több mint hatmilliárddal tartozik a beszállítóinak. Somogyi Alíz szerint bevételeik már rég nem fedezik a kiadásaikat. Az első nagy sokk az energiaválsággal érkezett, amely nyomán fél év alatt 3,5 milliárdos tartozásuk lett, ez az összeg mostanra 6,1 milliárdra duzzadt, s ezzel lényegében az ország második legeladósodottabb intézményévé váltak. Az eladósodást „pörgette”, hogy az egészségügyi anyagok felszereléseinek ára átlagosan minimum 30 százalékkal emelkedett. A gyógyszereknél ez már több mint a 44 százalékot is elérte, és voltak olyan orvosságok is, ahol a drágulás többszáz százalékos. Beszélt arról is, hogy nem javította pénzügyi pozícióikat a három évvel ezelőtt lezajlott kórházintegráció, amikor négy városi kórház – az ózdi, az edelényi, a kazincbarcikai, valamint a sátoraljaújhelyi – került megyei kórház irányítása alá. Ha nem tudnak időben fizetni ezek az intézmények, akkor ez az irányítókórház pénzügyi egyenlegére is hatással van. A szakember
az eladósodást ösztönző faktorok között említette a finanszírozási díjak kiigazításának elmaradását de az egyre több kártérítési pert is ide sorolta.
Mint mondta: ezeknek nemcsak a száma növekedett meg, hanem a kifizetendő kártérítések összege is. Az intézmények gazdálkodási egyenlőtlenségeit rontják az integrációk, amelyek gazdálkodásra ható következményeit nem mindig veszik figyelembe, így nem is korrigálják a finanszírozást. Ilyen például a védőnői feladatellátás és a mögötte lévő elszámolás hiány. Hatása van a gazdálkodásra a lakosság romló egészségi állapota, a betegforgalom tervezhetetlensége. Hozzátette, a központosított közbeszerzési eljárásoknak is árfelhajtó hatása van. A gazdasági igazgató az átlag finanszírozás ismételt alkalmazásában látta a kiutat. Szerinte ezalatt az intézmények levegőhöz juthatnának, az egészségügy irányítói pedig előállhatnának egy finanszírozási reformmal.
Már a gyógyítást nehezíti a kórházak eladósodása, havi 20 milliárd forinttal nő a kifizetetlen számlák összegeElőadása után Révész János egyetértett egykori gazdasági igazgatójával, miszerint értékalapú, inflációt pótló finanszírozás nélkül az eladósodást nem tudják megszüntetni. Beszélt arról, hogy OKFŐ-ként ő maga is javasolta az egészségügyi kormányzatnak, hogy vezessék be ismét az átlagfinanszírozást, ám „ötlete” döbbenetes vereséget szenvedett.
Az ágazatban zajló ellenőrzésekről Szondi Zita főigazgató-helyettes beszélt. Az elmúlt hetekben a sajtó több alkalommal foglalkozott az ellenőrzésekkel, amelyek a kórházakban zajlanak. Mint mondta: ezek érinthetik akár a teljes vármegye egészségügyi ellátórendszerét, de fókuszáltan például egyidejűleg több ellenőrzés is történhet. A Belügyminisztérium irányítása alatt három szervezeti egység – a BM ellenőrzési főosztálya, az Egészségügyi Államtitkárság felügyeleti szolgálata, s az Országos Kórházi Főigazgatóság Ellenőrzési Főosztálya - járja az intézményeket. Szondi Zita közölte azt is, hogy az ellenőrzésekről előre értesítették az érintett egészségügyi szolgáltatókat, tudatva velük, hogy az ellenőrzések a betegfogadások lemondásának gyakoriságát illetve annak okait vizsgálják. (Gyakori probléma, hogy a mentők súlyos betegeket nem tudnak átadni a kórházaknak, mert az ügyeletes intézmények telt házat jeleznek – a szerk.)
Ellenőrző kommandókat küld az orvosokra és a betegekre Pintér Sándor tárcájaCsak „vizuálisan” ellenőrzik a betegeket is a kórházakban razziázó belügyi kommandókA vizsgált esetek 100 százalékában megtalálták az indokot, hogy miért mondták vissza az ügyeleti ellátást egy-egy beteg esetében a kórházak, és miért irányították át a beteget egy másik intézménybe. Mint mondta: a sürgősségi ügyeletek esetében az ellenőrzés hatására szignifikánsan csökkent a lemondások aránya. Akik mégis éltek a lehetőséggel, azok leggyakrabban az ágyak foglaltságára, a szabad ágyak hiányára, illetve az aktuálisan vagy akutan jelentkező szakdolgozók hiányára hivatkoztak. Előfordult még például a CT meghibásodása, illetve az informatikai rendszer leállása is.
Révész János úgy vélte, az ellenőrzéseknek van visszatartó ereje. „Amint kihirdettem országos kórházfőigazgatói értekezleten, hogy az ellenőrzéseket március 18-án megkezdjük, abban a pillanatban lezuhant Budapesten a lemondásoknak a száma, és lényegében az ellenőrzés végéig ez fennmaradt.”
Jövő kórháza, hol vagy?
Szerda délután a Magyar Kórházszövetség állásfoglalást adott ki, amely így hangzik:
„Sokan szenvedünk elkerülhető betegségek miatt, és rövidebb ideig élünk, mint lehetne. A magyar emberek egészsége egész társadalmunk részéről nagy figyelmet érdemel: családtagjaink, barátaink, munkatársaink és saját magunk számára is minél több egészségben megélt életévet kívánunk. Mindannyiunk felelőssége, hogy tegyünk ezért, mozogjunk többet, étkezzünk egészségesen, vegyünk részt a szűrővizsgálatokon, és ha panaszunk van, forduljunk időben a szakemberekhez! A Magyar Kórházszövetség 2023-ban sikeres egészségfejlesztési programot indított és pályázatot hirdetett a tagkórházai között, hogy ápolók és orvosok mutassunk példát arra, hogy a legtöbbet mi magunk tehetünk az egészségünkért. A környezetünk helyreállítása, fenntarthatósága is nélkülözhetetlen az elviselhető jövőnkhöz, kórházainkban is sokat tehetünk ezért. Ennek érdekében indítja el a Magyar Kórházszövetség a „zöld kórház” programot, ezt a 2024. májusi kongresszusunkon hirdetjük meg.
A Magyar Kórházszövetség 99 tagkórháza a biztosítási rendszer keretein belül mindenkinek folyamatosan rendelkezésére áll, a betegeknek azonban a bonyolult egészségügyi rendszerben nehéz tájékozódniuk, és sokszor késve jutnak ellátáshoz. Ezért örömmel támogatjuk a digitális járóbeteg irányítási rendszer kialakítását és a várólistákat hatékonyan csökkentő programokat. A megyei összevont ellátások céljául is a betegek hatékony és gyorsabb ellátását kell kitűzni.
A mai orvostudomány új eljárásokkal olyan betegségeket is képes kezelni, melyek néhány éve még végzetesek voltak. Milyen lesz tehát a jövő kórháza? Robotok a műtőben és a rehabilitációban, mesterséges intelligencia által vezérelt technológiák, génterápia… Ezek immár elérhetők néhány csúcsintézményünkben, de a jobb hozzáférhetőség érdekében az egészségügy fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Nemcsak a fejlesztéshez, hanem a mindennapi működéshez is biztosítani kell a gyógyító munkához szükséges forrásokat. Egyrészt gazdaságtalan az ellátórendszer folyamatos magas adósságállománnyal való működtetése, másrészt a magas szintű gyógyítást csak megfelelő körülmények között, kifogástalan szakmai eszközökkel és magasan képzett, tapasztalt szakemberek részvételével tudjuk biztosítani.
Hiszünk abban, hogy a jövő kórháza a csúcstechnológiák mellett az ember kórháza is lesz, ugyanis a gyógyító munka elképzelhetetlen az ágy mellett lelkiismeretesen, motiváltan és empatikusan dolgozó ápoló és orvos, valamint az őket háttérben segítő sok-sok adminisztratív és műszaki munkatárs nélkül. Ők a közellátásban teljesített áldozatvállalásukért megérdemlik a magasabb jövedelmet, de a társadalom megbecsülését is. A mindennapi betegellátást fenntartó csendes többség bizalmat, és a legmagasabb szintre emelt tudományos, szinte művészi gyógyításhoz szükséges szabad atmoszférát érdemel. A bizalomhiány nemcsak az egyéni, hanem a közösségi gyógyító tevékenységet is rontja. A bizalomra a gyógyításhoz folyamatosan szükségünk van. Ennek érdekében is dolgozik a Magyar Kórházszövetség a családbarát programjával és díjrendszerével már ötödik éve.
Az egyre bonyolultabb gazdasági és technológiai környezetben a kialakult központi irányítású állami kórházrendszer akkor érheti el célját, és akkor maradhat működőképes, ha a helyi menedzsmentek nagyobb mozgásteret kapnak. A helyi városi, járási, megyei és kerületi közösségek támogatására nagy szükség van, valamint a háziorvosi alapellátó rendszerrel is még szorosabb együttműködés kialakítása szükséges.
Sok a tennivalónk. A Magyar Kórházszövetség továbbra is készen áll a sok évtizedes tapasztalatának megosztására, és a jó irányú változások támogatására.”