Már túl van a mozikban az első hétvégéjén a Rákay Philip fideszes influenszer nevével fémjelzett, Lóth Balázs által rendezett ‘48-as film, a „Most vagy soha!”.
A szakértő szerint Rákayék kortévesztő módon használtak egy, a 6,1 milliárd forint közpénzbe került alkotásban központi szerephez jutó kelléket.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide, vagy erre a linkre.
Colt Navy
Mind a Most vagy soha! moziplakátján, mind magában a filmben egy Colt Navy típusú revolvert szorongat a kezében a Farkasch nevű császári titkosrendőrt alakító Horváth Lajos Ottó.
Mint azt a Gulyáságyú Média a Klubrádió főszerkesztőjétől, a „civilben” kedvtelésből antik fegyverekkel foglalkozó Hardy Mihálytól megtudta, a kérdéses modellt 1850-ben tervezte a világhírű amerikai feltaláló, Samuel Colt, a tömeggyártása pedig 1851-ben kezdődött a tengerentúlon, ezt követően terjedt el.
Időutazás
1851 előtt tehát nem is létezett még ez a fegyver, így azt semmiképpen sem használhatták az 1848-as magyar forradalomban.
Az újságíró Hardy Mihály amúgy a honvédség tartalékos őrnagya, sőt, volt katonai műsora is az MTV-n.
Közpénzeső
A Rákay Philip fideszes megmondóember nevéhez kötődő mozgókép a magyar filmgyártás történetének eddigi legköltségesebb alkotása.
A Nemzeti Filmintézet 4,7 milliárd forintos állami támogatást ítélt neki oda, emellett a gyártó Pilvax Film Kft. 1,4 milliárd forintért vehet igénybe adókedvezményt, vagyis összesen 6,1 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
Kozmetika
Bár a producer-forgatókönyvíró Rákay azt állítja, hogy az alkotás „1990 óta minden idők (sic!) legnagyobb magyar filmes bevételét érte el”, nézőszámban többek között a Magyar vándor (2004.), A miniszter félrelép (1997.), a Valami Amerika 3. (2018.) és az Üvegtigris 2. (2006.) is felülmúlta.
A Most vagy soha! bevételi- és nézőszámadatainak értékelésénél érdemes figyelembe venni, hogy
– a Vajna-korszakot követően tovább szigorodott, hogy ki kap állami pénzt a filmjére (azaz lényegében, hogy ki tud magyar nyelven közepes-, vagy nagy költségvetésű filmet gyártani), a nagy kasszasikert elérni képes rendezők (pl. Herendi Gábor) és producerek (Pl. a Kovács Gábor–Pataky Ági páros, Ferenczy Gábor) nem kapnak lehetőséget az Andy Vajna utáni Káel Csaba nevével azonosítható rendszerben, magyarán aki az elmúlt években moziban szeretett volna magyar filmet nézni, annak a Fideszhez (nagyon) közeli producerek alkotásaival kellett beérnie, hiszen a potens versenytársak nem voltak a piacon,
– nem lehet figyelmen kívül hagyni az iskoláscsoportok szerepét, melyek a hírek szerint oly’ módon is szerveződtek, hogy egyes iskolákban igazolatlan hiányzást kapott az a diák, aki nem vett részt a Most vagy soha! vetítésén,
– az ilyen, egy-egy jeles eseményhez, dátumhoz kötődő filmek (jelen esetben ez a március 15-i hétvége) esetén a „jeles esemény” körül koncentrálódik a nézői érdeklődés, a „jeles esemény” elmúltával az ilyen alkotások rendszerint magasabb nézőszámesést produkálnak, mint más filmek, itt jöhet be tényezőként, hogy mennyire találékony a film marketingcsapata,
– mivel hosszú hétvégén került moziba a Most vagy soha!, ezért a versenytársaival ellentétben ennek a filmnek nem két, hanem három munkaszüneti napja volt nőzőket gyűjteni,
– nem utolsó sorban az infláció sem utolsó szempont, míg például A miniszter félrelép 1997-es premierjekor csupán 226 Ft volt egy mozijegy átlagos ára, jelenleg ennek a tizenháromszorosába, 2900 Ft-ba kerül egy teljes árú 2D-jegy a legnagyobb moziláncban (a VIP-jegy pedig 9500 Ft).
Lapunk hamarosan kritikát is közöl Rákay Philip Petőfi-filmjéről.
