Az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről. A pénzügyi szankciós csomagok keretében erősen korlátozta az orosz pénzügyi világ euró- és dollárelszámolásokhoz való hozzáférését, a legtöbb bankot eltiltotta a messze legnagyobb nemzetközi banki kommunikációs rendszer, a SWIFT használatától (illetve a SWIFT-et az oroszok kiszolgálásától), és az európai piaci részvételüket is ellehetetlenítette.
A pénzügyi szankciók az európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonták, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében. Ugyanakkor számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét.
A Financial Times április végi adatgyűjtése szerint a hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban. Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége ennek harmada, adókötelezettsége negyede volt.
Ez a jelenség az Európai Központi Bankot (EKB) is intézkedésre sarkallta. Az EKB az utóbbi hetekben a Raiffeisent és az Unicreditet is oroszországi jelenlétének gyors leépítésére kötelezte, és büntetést helyezett kilátásba az orosz piac mellett kitartó uniós pénzintézetek számára, hogy ezzel tovább csökkentse az orosz gazdaság külföldi tőkéhez, devizaelszámolásokhoz és nemzetközi szolgáltatásokhoz való hozzáférését.
A Raiffeisen-profit fele, az OTP-nyereség tizede
Az érintettek közül messze kiemelkedik az osztrák Raiffeisen, amelynek orosz leányvállalata 1,8 milliárd eurós profitot hozott, és ezzel a Raiffeisen-csoport nyereségének felét adta 2023-ban. A profitnövelők között van az olasz Unicredit és a magyar OTP is, utóbbi a harmadik legnagyobb nyereséget könyvelte el az orosz piacon az uniós székhelyű pénzintézetek közül, a 2021-es 128 millió eurós adózás előtti profitját 338 millióra növelte. Az OTP beszámolója szerint ez adózás után, forintban 95 milliárdot tett ki, a teljes OTP-csoport konszolidált nyereségének 9,6 százalékát adta az orosz piac.
Az orosz biznisz annak ellenére virágzik, hogy a pénzügyi szankciók betartásának felügyeletéért felelős EKB már korábban is kapacitálta, hogy az európai uniós bankok csökkentsék oroszországi kitettségüket és piaci részvételüket. A Raiffeisen oroszországi mérlegfőösszege a háború előtti érték felére csökkent, az Unicredit 90 százalékkal, a 2021-ben harmadik legnagyobb oroszországi jelenléttel bíró ING 80 százalékkal csökkentette orosz kitettségét.
Ezzel együtt a magas kamatok, valamint az orosz bankok európai és amerikai pénzügyi rendszerből való, relatíve sikeres kizárása miatt az európai pénzintézetek jelentősen tudták növelni szolgáltatásaik marzsát. Számos szolgáltatás, például a Swift-rendszeren keresztül való utalások vagy eurós és dollárügyletek nagyrészt csak az európai pénzintézeteknél érhetők el Oroszországban, emiatt a gazdasági elit és a középosztály kénytelen és jobb híján hajlandó jelentős árat fizetni ezekért a tranzakciókért.
Az európai uniós bankok jelenléte az orosz rezsimnek is érdeke, miután a nyugati pénzügyi hálózatokhoz, a devizaelszámolásokhoz és a plusztőkéhez való hozzáférésen keresztül kiemelt szerepet játszanak az orosz gazdaság működtetésében. Emiatt egyszerre igaz, hogy igyekeznek biztosítani az európai bankok működésének feltételeit, de közben törekednek a külföldi pénzintézetek röghöz kötésére is, azaz adminisztratív lépésekkel gátolják a piacról való kilépést.
Frankfurtban megelégelték
Ugyan az uniós bankok értelmezésük szerint betartják a szankciók betűjét, az orosz piaci részvétel az európai pénzügyi döntéshozók szerint szembemegy a szankciós politika céljaival, hiszen a büntetőintézkedéseknek pont az lenne a lényege, hogy elzárják az orosz gazdaságot a külső finanszírozástól, a nemzetközi hálózatoktól és a nyugati pénzügyi tudástól. Az európai szabályozók annak sem örültek, hogy például a Raiffeisen 2021 óta 6,6 százalékkal, mintegy tízezer főre növelte oroszországi foglalkoztatását, és a további expanzió ígéretével hirdet újabb pozíciókat.
Claudia Buch, az EKB felügyeleti tanácsának elnöke márciusban közölte, hogy az orosz piacon aktív EU-s bankok számára „világos elvárásokat támasztottunk”, üzleti tevékenységük csökkentését és a piacról való kilépésre vonatkozó stratégiák kidolgozását várják tőlük.
Ezt az EKB az elmúlt hetekben a Raiffeisen és az Unicredit felé tett felszólításokkal nyomatékosította. A Raiffeisen felé kommunikált elvárások alapján a banknak 2026-ig 65 százalékkal kell csökkentenie oroszországi leányvállalatának hitelezését a tavalyi harmadik negyedév végéhez képest, továbbá korlátoznia kell az orosz ügyfelek számára nyújtott nemzetközi fizetési szolgáltatásokat, így a határon túli dollár- és euróutalásokat is.
A kötelező erejű rendelkezés – amelynek megszegése büntetést vonhat maga után – jelentős eszkaláció az EKB részéről, amely eddig nagyrészt önkéntes és tárgyalásos úton próbálta rávenni a távozásra az európai bankszektort. Miután ez eddig a vártnál mérsékeltebb eredményeket hozott, a felügyelet most próbálja fokozni a nyomást.
A Raiffeisen ennek hatására május elején felfüggesztette az idei üzleti évre korábban kiadott célszámait, és a második negyedéves eredményeinek publikálása után ígért több részletet arról, hogyan érintik majd az EKB lépései. Az EKB a harmadik negyedévtől várja a hitelportfolió leépítésének felgyorsítását. Bár az aktív hitelszerződések kifutását engedélyezné, és különleges körülmények között lehetővé tenné az újabb hitelkibocsátást, de a Raiffeisen vezetése szerint a követelmények így is jelentős érvágást jelentenének.
Oroszország fizet, de nem enged
Az oroszországi szigor az OTP helyzetével kapcsolatban is felvet kérdéseket. Csányi Sándor, az OTP elnöke az Inforádióban április végén azt mondta, a bank Oroszországban 85 százalékkal csökkentette vállalati hitelállományát, de a lakossági piacon „aktívabb”, és itt „jelentősen megnőtt a tranzakciók száma annak ellenére, hogy dollárban se Oroszországon belül, se Oroszországon kívül nem tranzaktálunk, és euróban is csak az Európai Unióban, illetve Nagy-Britanniában fogadunk el megbízásokat, de nagyon sok bank kiszorult erről a piacról, és ezek eredményeztek egy extra jövedelmet.” Az OTP beszámolója alapján 2023 utolsó negyedévében 16 százalékkal nőtt az oroszországi betéteinek értéke.
Csányi szerint az oroszországi piacra vonatkozóan „nagyon szigorú compliance előírások vannak”, „a külföldre irányuló tranzakciókat Budapesten is vizsgáljuk, és eddig teljesítettük a szankciós követelményeket” a tranzakciók nagy száma ellenére. A nyugat-európai bankok vezetéséhez hasonlóan azt is felhozta, hogy az orosz leányvállalatuk eladása a jelenlegi helyzetben komoly veszteséggel járna, miközben az osztalékot eddig gond nélkül haza tudták hozni.
A szankciókra válaszul hozott orosz szabályozás értelmében a vételár maximum az egy külső értékelő által meghatározott értékének fele lehet, a maradék 50 százalékból pedig körülbelül egyharmadot be kellene fizetni adóként Oroszország újjáépítésére, „magyarul a teljes értéknek maximum az egyharmadát tudnánk hazahozni. Ennyiért nem akarjuk kidobni az eddigi erőfeszítést, befektetést az ablakon” – mondta Csányi. Ha a bank tőkéjének legalább 50 százalékát vissza tudják kapni, akkor hajlandóak megválni az orosz leányvállalattól.
Ez egyelőre se az OTP, se az osztrák, olasz és német bankok esetében nem reális. A Raiffeisen ugyanakkor a jelek szerint szereti feszíteni a húrt. A bank nemrég az orosz tőkemenekítés keretében sajtóhírek szerint azzal próbálkozott, hogy egy, Oleg Gyeripaszka orosz oligarchához köthető céghálótól vegye meg a hazánkban is ismert és aktív osztrák építőipari konszern, a Strabag 1,5 milliárd euróra taksált részvénycsomagját. Ez még az osztrák hatóságoknak is sok volt: a Raiffeisen pénzügyi és politikai beágyazottsága miatt ugyan Bécs eddig karakánul védte a pénzintézet oroszországi érdekeit, de jelen esetben arra figyelmeztette a bankot, nem lenne képes ellenállni az Egyesült Államok nyomásának, ha a szankcionált Gyeripaszkával való biznisz miatt elmeszelnék a Raiffeisent az amerikai hatóságok.
A történetnek a közvetlen pénzügyi vetületein, a Raiffeisen és az OTP profitján kívül van egy jóval fontosabb és mélyebb dimenziója is. A Covid-19-járvány és az ukrajnai orosz agresszió óta az európai pénzügyi és kereskedelmi politikában egyre nagyobb szerepet kap a politikai kockázatok kezelése és a geopolitikai megfontolások érvényesítése.
Ez egyes kutatók szerint az EKB mandátumát is átformálta: a hagyományosan a jegybanki politika alfájának és ómegájának tekintett árstabilitás fontossága relatíve csökkent, és a tágabb gazdaságbiztonsági megfontolások szerepe jelentősen nőtt a bank felügyeleti tevékenységében. Ez egyes félelmek szerint hosszabb távon az EKB szakmaiságát és függetlenségét is erodálhatja; míg az európai „stratégiai autonómia” megteremtését hangoztató politikusok szerint keményebb élt adhat Európa szavának és lépéseinek a globális porondon.
Pénz
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján
Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.
Fontos
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
