Az ellenzéki vezetésű nagyvárosok és a fővárosi önkormányzat rendszeresen hivatkoznak arra, hogy ellehetetleníti működésüket az elmúlt években sokszor átalakított, egyre nagyobb elvonást jelentő szolidaritási hozzájárulás. Ezt azon településeknek kell fizetni, amelyek magas helyi iparűzésiadó-bevételeket (hipa) érnek el.
Valóban nagyon jelentős összegről van szó: az utolsó lezárt pénzügyi évben, 2022-ben 107 milliárd forintot fizetett be a fővárosi önkormányzat, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok.
A nagyvárosoktól 2022-ben a bevételeik hét százalékát vonta el a kormány a szolidaritási hozzájárulással.
A 2019-es önkormányzati választások óta eltelt ötéves ciklusban 400 milliárd forintot vontak el a nagyvárosok önkormányzataitól – és a települések 3,7 millió lakójától. (Az összeg becslés, a 2023-as adatok nem ismertek, azokat a 2022-es szinten számoltuk.)
Míg a városoknak igen fájdalmas ez az elvonás, a központi költségvetés 2022-es 34 565 milliárd forintos kiadásaihoz képest nem túl jelentős tétel. Gyakran fel is merül ennek kapcsán, hogy az ellenzéki városok fejlődésének visszafogása lehetett az intézkedés célja.
Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, hogy a 2019-es önkormányzati választások eredménye szerint ellenzéki és fideszes vezetésű nagyvárosi önkormányzatok esetében hogyan változott a szolidaritási hozzájárulással elvont összegek nagysága. (A mélyebben negatív szám jelenti a nagyobb elvonást.)
Jól látható, hogy az elvont összegek dinamikusan növekedtek a választásokat követően, amikor a nagyvárosok és a fővárosi kerületek között sokat elhódított az ellenzék. Egyébként így is kiegyensúlyozott a helyzet, hiszen 26 önkormányzat lett ellenzéki vezetésű, 23 maradt Fidesz által jelölt vagy támogatott polgármester vezetése alatt.
Az adatok alapján valóban az ellenzéki nagyvárosi önkormányzatokat érintették rosszabbul a kormányzati megszorítások, de a fideszes önkormányzatok se sokkal kevésbé jártak rosszul.
Az egyes települések listáját végigböngészve az is látható, hogy pártállástól függetlenül vannak olyan települések, amelyek sokat veszítenek, míg mások nem túl jelentős összeget.
A fővárosi önkormányzat helyzete annyiban tér el, hogy más funkciókat végez, mint a települési önkormányzatok. A kiadások közel felét a közösségi közlekedés teszi ki, ami igen energia- és beruházásigényes ágazat. Nekik a költségeik ezért jóval nagyobb mértékben nőttek, mint a több humán feladatot ellátó önkormányzatoké. Ezért is lehet, hogy a főváros esetében merül fel leginkább problémaként az elvonások mértéke.
A főváros esete jól mutatja azt is, hogy 2022 után még nagyobb problémát okoz a szolidaritási hozzájárulás: míg 2020 előtt néhány milliárd forintos támogatást kapott a főváros – az egyébként állam által előírt – feladatai ellátására, 2023-ban 18 milliárdot vont el a központi költségvetés, 2024-ben pedig már 38 milliárdot.
Csökkenő helyben maradó bevételek
A települési önkormányzatoknak mára egyetlen érdemi adóbevétele maradt, a hipa. Korábban még a gépjárműadó fele is az önkormányzatokhoz folyt be, de azt a koronavírus-járvány alatti rendkívüli intézkedések keretében elvette a kormány. Ez korábban az önkormányzati bevételek 1,2 százalékát adta.
A hipabevételek igen jelentősek, de nagy a különbség a települések adottságai és gazdasági aktivitásbeli eltérései miatt. A szolidaritási hozzájárulás már régóta létezik, és ezt a különbséget kívánta csökkenteni. Ennek alapja a településen működő vállalkozások iparűzési adóalapja. Ez azért fontos, mert a hipa kulcsa 0 és 2 százalék között lehet, tehát az állami elvonás független a helyi adó mértékétől.
Magyarán minél több adóztatható jövedelem van egy településen, annak egyre nagyobb részét kell az állam számára odaadni – függetlenül attól, hogy abból mennyit szednek be ténylegesen. Emiatt erősen motivált minden település a maximális 2 százalékos adókulcs alkalmazására.
2020-ig csak 32 ezer forintnyi adóerőnél*azt mutatja meg, hogy egy lakosra mekkora összegű elméleti iparűzési adóalap jut magasabb érték esetén kellett fizetniük az önkormányzatoknak, 2021-től ez azonban 22 ezer forintra csökkent. Míg korábban volt maximált mértéke, 2021-től ezt is eltörölték.
Mivel azóta az adóerő küszöbe az Európa-rekorder infláció ellenére nem nőtt, így a vállalatok inflálódó bevételeinek arányában növekvő hipa egyre nagyobb részét kell az önkormányzatoknak az államnak átadni. Egyrészt ugyanis a szolidaritási hozzájárulás mértéke „függvényszerűen növekszik” az egy lakosra jutó adóerő emelkedésével. Másrészt így olyan települések is elérik a küszöbértéket, amelyek korábban nem.
Egyes falvak is rosszul járnak
Ha nemcsak a nagyvárosokat, hanem az összes települést vizsgáljuk, akkor egyrészt jól látható, hogy a koronavírus-járvány idején kemény megszorításokat voltak kénytelenek az önkormányzatok elszenvedni: bevételeik és állami támogatásuk egyaránt csökkent 2020-ban.
A fenti grafikon arra is rámutat, hogy míg az előző évtized közepéhez képest a főváros és a városok támogatása majdnem szinten maradt a GDP arányában, a falvaké viszont továbbra is érdemben elmarad az akkori szinttől. (A grafikonokon Budapestnél a kiadásokat és a bevételeket a kerületi és a fővárosi önkormányzati adatokból számoltuk, a megyeszékhelyek és megyei jogú városok esetében az önkormányzati adatokat vettük. Az egyéb városok és falvak esetében a megyei önkormányzatok kiadásait és bevételeit is figyelembe vettük.)
Megváltozik viszont a kép, ha egyben nézzük a bevételeket és az állami támogatásokat, figyelembe véve a szolidaritási adó hatásait is. Látszik, hogy a városokban összességében több pénzből gazdálkodhatnak, Budapestre és a falvakra viszont ez nem igaz a GDP arányában.
A fenti számításoknál az országos GDP-vel számoltunk. Mivel a teljes magyar GDP közel 40 százalékát Budapesten termelik meg, az egy főre jutó hozzáadott értékhez viszonyítva még rosszabb az arány. Tehát az eleve meglévő, a fővárostól vidékre irányuló újraelosztást fokozza a kormány a szolidaritási hozzájárulással.
Érdemes ennek kapcsán azt is megnézni, hogy az állami támogatások és források hogyan alakultak egy főre vetítve településtípusonként:
két és félszer több állami támogatás jut egy nagyközségi lakosra, mint egy fővárosira.
A legutolsó, 2022-es zárszámadási adatok alapján a 3178 települési önkormányzat közül 626 fizetett hozzájárulást, ami az összes település ötöde. Összesen 157 milliárd forintot fizettek meg az önkormányzatok, amiből 35,7 milliárd jutott a fővárosi önkormányzatra – ez önmagában az összeg közel negyede. Emellett a fővárosi kerületeke mindegyike is fizethetett, ez további 27,1 milliárd forint. Így összességében a pluszteher 40 százaléka a fővárosiakra hárult.
Igaz, a legtöbbet fizető önkormányzatok toplistáján a következő három helyen fideszes önkormányzatok vannak, Győr (8 milliárd forint), Székesfehérvár (5,4 milliárd) és Debrecen (4 milliárd).
A megyei jogú városok mindegyike fizet szolidaritási hozzájárulást, és a többi város 61 százaléka is. A nagyközségeknél már csak 32 százalék, a kisebb falvaknál 13 százalék az arány. Így a szolidaritási hozzájárulás alapvetően a falvakba csatornáz át forrásokat a városokból, 6,5 millió lakostól 3,2 milliónyihoz csoportosítva át.
Kivételek persze vannak, hiszen például Orbán Viktor szülőfaluja, Alcsútdoboz és a szomszédos Felcsút is fizet szolidaritási járulékot.
Ezek azonban abszolút értékek, és nem sokat mondanak arról, hogy egy lakosra vetítve mekkora elvonást jelentek. Ráadásul a budapestieket duplán sújtja az elvonás, hiszen a kerületektől és a fővárosi önkormányzattól is elvon a kormány. A fővárosi önkormányzat pénzügyi adatait lakosságarányosan megosztva a kerületek között lehet összehasonlítani az adatokat.
Ebből kitűnik, hogy messze nem a fővárosaik járnak a legrosszabbul az elvonással. Egy lakosra mérten a Borsodchemnek otthont adó Berentén 438 ezer forintot vesz el az állam, a nagy magyar kőolajtalálatban érintett Gyöngyösmelléken 345 ezer forintot, a Lidl egyik logisztikai központjának helyet adó Hejőkürtön 186 ezer forintot. Ehhez képest a fővárosi önkormányzattól lakosonként elvont 22 ezer forint nem is olyan kiemelkedő.
A fővárosaik közül a VI. kerületiek járnak a legrosszabbul (42 500 ezer forint/lakos), második helyen Csepel (XXI. kerület) áll 42 100 ezer forinttal. A legkevesebbet a XII. kerületiektől vonják el (34,6 ezer forint/fő).
Ahogy a grafikonon látható, a fővárosiaknál nemcsak néhány falu jár rosszabbul, de a győriek, székesfehérváriak, szombathelyiek vagy kecskemétiek is. Jó néhány településen a bevételek több mint tizedét vonja el a kormányzat.
Az érintett 626 önkormányzatnál az elvonás a teljes 2022-es bevétel 6,4 százalékát tette ki – a fővárosi önkormányzatnál volt ez a legjelentősebb, ott 12,9 százalék. A településtípusokat vizsgálva máshol 5-6 százalék az elvonás átlagos mértéke, még az érintett falvaknál 4 százalék.
A fővárosi önkormányzat terhelése tehát kiemelkedő, főleg annak fényében, hogy kötelező törvényes feladata a közösségi közlekedés ellátása, ami önmagában 150 milliárd forintos tétel. Közben pedig a fővárosi lakosokra kifejezetten kevés önkormányzati forrás jut.
Közélet
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Fontos
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
