Bejelentésünk nyomán 11,2 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság

Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk az Integritás Hatóságnál és a Közbeszerzési Hatóságnál, miután egy közbeszerzési szakértővel több száz közbeszerzési eljárást vizsgáltunk meg, és ismerős mintázatokat, valamint rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyertes tendereivel kapcsolatban. A Hatóság minden általunk bemutatott esetet kivizsgált, és 15  jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A határozatok a napokban jelentek meg a Döntőbizottság oldalán: összesen 11,2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a tenderek kiíróira.

A hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. évek óta számolatlanul nyeri a közpénzes megbízásokat. Ezeken belül összesen 79 olyan meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárásban vett részt, amelyből 58-at megnyert. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent. De nem ez volt az egyetlen furcsaság a vizsgált tenderekkel kapcsolatban. Bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig majdnem ugyanazon cégeket kérték fel. És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 mégis többször eltalálta azt. Mint kiderült, éppen ez a jelenség volt az, amit végül a Közbeszerzési Hatóság (KH) a maga részéről leginkább problémásnak talált.

Mivel a bejelentésünk olyan megállapításokat is tartalmazott (ld.: tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás), amelyek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezik hatáskörrel, a Közbeszerzési Hatóság a GVH-hoz továbbította a közérdekű bejelentésünket. (Az ő vizsgálatuk eredményéről nincsenek információink.) A Hatóság egyúttal arra is felhívta a figyelmünket, hogy cikkünket – egy képviselői kérdést követően – a nyomozó hatóság is megkapta, amely azonban (bűncselekmény gyanújának hiánya miatt) a feljelentés elutasításáról döntött.

A Közbeszerzési Hatóság ugyanakkor maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, amely eredményeként arra jutottak, hogy az általunk bejelentett tenderek egy része esetében az ő álláspontjuk szerint is közbeszerzési jogsértés valósult meg.

A legegyértelműbb jogsértés az volt, hogy az egyik ajánlatkérő, a Debreceni Egyetem négy közbeszerzésénél az ajánlattételre felhívott cégek köre teljes mértékben megegyezett, de a Hatóság arról tájékoztatott minket, hogy ezek esetében nincs lehetősége további jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, mivel a törvény szerint rendelkezésére álló határidő már letelt.

Jelenteniük kellett volna a gyanús eseteket

A Hatóság ugyanakkor minden olyan, a bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás esetében lefolytatta vizsgálatát, ahol a nyertes ajánlati ár elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől vagy a rendelkezésre álló anyagi fedezettől. E kritériumok alapján kereste meg a Hatóság az ajánlatkérőket, vizsgálta meg a bejelentéssel érintett tendereket, amelynek eredményeként 15 esetben kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

Az érintett szervezetek:

1. Mezőpeterd Község Önkormányzata 1
2. Békéscsabai Tankerületi Központ 2
3. Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 2
4. Hajdúböszörményi Tankerületi Központ 2
5. Hajdúböszörményi Torna Egylet 2
6. Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt. 1
7. Békéscsabai Tankerületi Központ 2
8. Komádi Városi Önkormányzat 1
9. Szabadkígyós Község Önkormányzata 1
10. Debreceni Javítóintézet 1 eljárással.

A Közbeszerzési Döntőbizottság az elmúlt napokban tette közzé a jogorvoslati eljárás során hozott határozatokat (D.99/2024-D.113/2024).

A dokumentumok szerint minden érintett ajánlatkérőt pénzbírsággal sújtottak, összesen 11,2 millió forint értékben.

Az ok minden esetben az volt, hogy a nyertes ajánlati ár minimális mértékben tért el a kiíró által előzetesen becsült értéktől és a pénzügyi fedezet összegétől. Ezzel alapvetően az volt a hatóságok problémája, hogy a becsült érték nem volt nyilvános, így egyetlen pályázó sem tudhatta hivatalos forrásból, hogy pontosan mennyi pénze is van a kiírónak. A Tömb 2002 Kft. mégis gyakran eltalálta ezt az összeget.

Erre a „jelenségre” három lehetséges magyarázat adható:

• a cég korábbi tapasztalatai és a rendelkezésre álló információk alapján tökéletes árajánlatot készített minden alkalommal,
• az összeget a becsült értéket meghatározó tervező szivárogtatta ki a leendő nyertesnek,
• vagy maga a kiíró „adta le a drótot” a későbbi kivitelezőnek.

A beadványunk nyomán jogorvoslatot indító Közbeszerzési Hatóság és Döntőbizottság mindenesetre ebben az ügyben a lehetőségeihez mérten elment a falig, és megállapította, hogy

a helyzet „felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét”,

ezért a kiíróknak be kellett volna jelenteniük a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Bírságot az állami és önkormányzati szervezetek tehát nem azért kaptak, mert a Döntőbizottság egyértelműen megállapította a verseny sérelmét (erre nincs is hatásköre), hanem mert a kiírók nem jelentették a GVH-nak az alapos gyanút.

A pénzbírság eredmény, de a kizárás lett volna példaértékű

„Bármennyire is örvendetes, hogy lett következménye ezeknek az ügyeknek, az eset rávilágít arra, hogy az intézményrendszer mennyire nincs felkészülve az ilyen jellegű jogsértések kezelésére” – fogalmazott az eset kapcsán az Átlátszó közbeszerzési szakértője.

„Az egyik legalapvetőbb problémának az tűnik, hogy a jelek szerint

a feltárt ügyek gond nélkül csúsztak át az uniós pénzosztó és ellenőrző szervezeteken,

ami a rendszer működésének súlyos anomáliáira hívja fel a figyelmet. Továbbá a felelősségre vonással kapcsolatban is hiányérzetünk lehet. Mert bár a Közbeszerzési Hatóság példás alapossággal derítette fel a lehetséges közbeszerzési jogsértéseket, csupán a projektek teljes értékének 1 százalékát kitevő bírságot tudtak kiszabni a kiírókra – amit ráadásul közpénzből fizetnek ki a tenderek kiírói.

A nyertes cég egyelőre semmilyen következményt nem köteles viselni, pedig a Döntőbizottság által feltárt jogsértésben neki is tevőleges szerepe volt a becsült értékhez közeli, véletlennek semmiképpen nem nevezhető árak megajánlása által” – mutatott rá.

Hozzátette, véleménye szerint sokkal nagyobb visszatartó erővel bírhatott volna, ha az összeférhetetlenséget is vizsgálják a hatóságok az ügy kapcsán, miután feltételezhető, hogy a nyertes olyan bizalmas információt (a becsült értéket) szerzett meg, amely jogtalan előnyt biztosított számára a közbeszerzési eljárásban. Illetve ezáltal felvetődik, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredően torzulhatott a verseny.

Ha pedig a fentieket kimondta volna a Döntőbizottság, akkor az esetleg utat nyithatott volna ahhoz, hogy a jogsértő közbeszerzések nyilvánvaló kedvezményezettje,

a Tömb 2002 Kft. közbeszerzési kizáró ok hatálya alá kerüljön, és a jövőben ne indulhasson közbeszerzéseken.

Vélhetően ennek lehetett volna valódi hatása arra, hogy ne forduljanak elő hasonló jogsértések.

Ahhoz ugyanakkor, hogy ez a kizárás megvalósuljon, a jelenlegi jogszabályi környezetben kisebbfajta csodának kellene történnie, hiszen a Döntőbizottság a GVH-s bejelentés elmulasztása esetében is kijelentette, hogy „a jogsértés már nem reparálható”. Azaz: nem lehet visszamenni az időben, és pótolni a bejelentést.

„És ez adja a jogszabályi előírások abszurditását: az összeférhetetlenség vagy a verseny tisztaságát sértő események jelzésére a közbeszerzési eljárás alatt a kiíró lenne köteles, aki nyilván ezt nem fogja megtenni, mivel az esetek elsöprő többségében ezzel saját magát vádolná azzal, hogy maga is részt vett az összejátszásban. Amikor pedig lezárult a közbeszerzési eljárás, már késő” – magyarázta a szakértő.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az uniós és nemzeti pályázati forrásokból finanszírozott közbeszerzések sorsa: visszakövetelik-e a megállapított jogsértés miatt a támogatásokat (vagy azok egy részét)? És ha igen, az így felmerült kárt megpróbálják-e az állami és önkormányzati intézmények továbbhárítani a Tömb 2002 Kft.-re?

Illetve az is kérdés, mit tár fel az esetek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal és az Integritás Hatóság. Amennyiben a vizsgálatok eredménye ismert lesz, beszámolunk róla.

Katus Eszter

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: dr. Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, Fotó: Facebook