2004. május 1-én, húsz évvel ezelőtt csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. A tagsággal hazánk számos előnyre tett szert, melyek közül a legjelentősebb – és legtöbbet tárgyalt – az EU-tól kapott rengeteg anyagi támogatás. Persze számos más pozitívuma is van a tagságnak, az Unión belüli szabad utazástól és munkavállalástól az Európai Parlament döntéshozatalában való részvételig. Eurónk viszont nem lesz még egy jó darabig, és egy ideje az uniós pénz sem dől zsákszámra, mert a magyar kormány több uniós jogszabályt megsértett. Orbán Viktor miniszterelnök évek óta szidja, a június elején esedékes EP-választáson pedig el akarja foglalni „Brüsszelt”.
Orbán Viktor miniszterelnök a 2024. március 15-i beszédében a közelgő európai parlamenti választásokra tekintettel kifejtette: „Mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt, mi vagyunk azok, akibe beletörik a bicska, a fejsze. A magyar történelemben már rájöhetett mindenki, hogy azzal jár jól, ha békén hagynak bennünket. Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, mint hogy el kell foglalnunk Brüsszelt.”
Orbán retorikájában »Brüsszel« már évek óta ellenségként jelenik meg, de nem csak azóta, hogy ő a miniszterelnök: már a csatlakozás előtt is kritikusan állt hozzá az Unióhoz:
„Magyarország egy független állam, és ezt jó lenne, ha a Verheugen úr is meg az Európai Unió is észrevennék (…) Brüsszel nem Moszkva, és az Európai Unió a mi felfogásunk szerint nem a KGST (…) Moszkovita lélekkel nem vagyunk hajlandóak az Európai Unióba menni, szeretnénk, ha ott nem moszkovita lélekkel fogadnának bennünket. Ha valaki azt gondolja, hogy leveleket írogathat Brüsszelből nekünk, és elmondhatja, hogy szerinte egyes magyar törvényeket hogyan kell módosítani, akkor téved, mert ezt a magyar nép többet már nem nyeli le. Ezt lenyeltük több mint 40 évig Moszkvától, de Brüsszeltől nem fogjuk elfogadni.” – olvasható a Magyar Narancs 2003-as cikkében.
Ettől függetlenül a Fidesz valamennyi politikusa az EU-csatlakozás támogatására szólította fel választóit. Húsz évvel ezelőtt,
2004. május 1-én, az EU történetének eddigi legnagyobb bővítésekor Magyarország további kilenc tagállammal együtt az Európai Unió teljes jogú tagjává vált.
A magyar csatlakozást több évig tartó tárgyalások előzték meg. Az összes parlamenti párt a csatlakozás mellett állt, a 2003-as népszámláláson pedig a magyar lakosság 84 százaléka támogatta az EU-tagságot. A csatlakozás után bő három évvel, 2007. december 21-én pedig a schengeni megállapodással hazánk a belső határellenőrzések nélküli európai térség része lett.
S mit kaptunk az EU-tól az elmúlt években? Rengeteg pénzt. Anyagi szempontból annyira megérte Magyarországnak az EU-ba való belépés, hogy anélkül 20 százalékkal alacsonyabb lenne hazánk GDP-je. 2004 és 2022 között több mint 83 milliárd euró (mai árfolyamon körülbelül 33 ezer milliárd forint) támogatást kapott Magyarország az EU-tól. Ez bő négyszerese annak, amennyit az EU-s kasszába befizettünk.
A közös uniós költségvetéshez ugyanis minden tagállamnak kötelessége hozzájárulni, nagyjából a bruttó nemzeti jövedelme egy százalékával. Vannak, akik többet fizetnek be, mint amennyit az EU-ból kapnak – ezeket a tagállamokat nevezzük nettó befizetőknek –, ilyen például Németország, Franciaország vagy Hollandia. Nettó haszonélvezők pedig azok, akik többet kapnak, mint amennyit befizetnek: ilyen Lengyelország, Görögország és Magyarország is.
Az elmúlt 20 évben hazánk átlagosan 4 milliárd eurónyi támogatáshoz jutott évente.
Magyarország hozzájárulása az EU-s költségvetéshez viszont mindössze évi 1 milliárd euró volt, vagyis az ország nettó költségvetési nyeresége nagyságrendileg évi 3 milliárd euró. Hazánk tehát az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője.
Az uniós pénzek helytelen felhasználása miatt viszont kifejezetten sok magyar csalásgyanús ügyben indított vizsgálatot az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). Az elmúlt években Magyarország mindig a lista elején szerepelt. 2016 óta 69 OLAF-vizsgálatot indítottak magyar csalásgyanús ügyekben, és 46 esetben az eljárás végeztével pénzügyi szankcióra is javaslatot tettek.
2022-ben Magyarország mindkét kategóriában első helyen állt, ugyanis 15 vizsgálatból 10 ügyben tett az OLAF szankciós javaslatot.
Az uniós pénzek helytelen felhasználásáról pedig rendszeresen írunk az Átlátszón. Mi tártuk fel például, hogy a Tiborcz István által alapított Elios Innovatív Energetikai Zrt. bevételei túlnyomó részt uniós finanszírozású projektekből származtak. Később a miniszterelnök vejének nevével fémjelzett cég működése miatt az OLAF 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta.
Elsőként számoltunk be a miniszterelnök szülőfalujába épített kisvasút uniós támogatásáról, a szegényeknek EU-s pénzből vett túlárazott élelmiszer-csomagokról, a biciklis nélküli bicikliparkról és a fák nélküli lombkoronasétányról is. De írtunk például az uniós százmilliókat elnyelő szellemszállodáról és az 500 millió forintból létrehozott 59 földbeásott lyukról, meg a 300 milliós ketreckilátóról is. Az EU-s forrásokból finanszírozott, hasonlóan értelmetlen beruházásokról szóló összefoglalónkat itt lehet elolvasni.
A sok „ingyenpénz” mellett persze más előnye is van annak, hogy uniós tagok vagyunk. Az egységes piachoz tartozás biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Jelentősen könnyebb a külföldi továbbtanulás és munkavállalás, az Unión belül megszerzett felsőfokú képesítés pedig más uniós országban is érvényesíthető. Nincsenek árdrágító vámok, így olcsóbban és biztonságosabban vásárolhatunk, továbbá megnőtt a magyar termékek külföldi exportja.
A schengeni egyezmény miatt megszűnt a belső határőrizet, így szabadon utazhatunk az EU-n belül, és ott szükség esetén orvosi ellátást kapunk az Európai Egészségbiztosítási Kártyának köszönhetően. Tagjai vagyunk az Európai Parlamentnek, ahova 21 képviselőt delegálunk, és részesei vagyunk az uniós döntéshozatalnak.
Az euró bevezetése viszont még várat magára, bár a bevezetése már évek óta napirenden van és Matolcsy György szerint még 2030 előtt csatlakozhatunk az euróövezethez. Erre azonban a közeljövőben nincs esély, mert hazánk nem tudja teljesíteni a szükséges követelményeket:
túl magas nálunk az infláció és túl nagy a magyar költségvetési hiány.
A 2004-ben velünk együtt csatlakozó országok közül Szlovénia 2007-ben, Ciprus és Málta 2008-ban, Szlovákia 2009-ben, Észtország 2011-ben, Lettország 2014-ben, Litvánia 2015-ben vezette be az eurót. Nálunk talán még további 20 év kell hozzá.
Euro bankjegyek és érmék (fotó: Pixabay.com)
A magyar kormány évek óta egyre erőteljesebben bírálja az EU-t, amit a székhelye miatt gyakran csak »Brüsszel« néven emlegetnek. Az utóbbi években pedig a kormánypárti média narratívájában megjelent a Huxit, vagyis Magyarország EU-ból való kilépésének esélye.
Ezt a meglátást erősítik a közvéleménykutatások eredményei is: az IDEA intézet 2023 év végi felmérése szerint a válaszadó felnőttek 44 százaléka szerint az Orbán Viktor által képviselt politika az EU-ból való kilépéshez vezetheti Magyarországot. Az Eurobarométer felmérései szerint 2022-ben még a magyar válaszadók 61 százaléka tartotta a magyar tagságot jónak, 2023-ban már csak 54 százalékuk.
Orbán Viktor viszont tavaly év végén arról beszélt, hogy nem akarja kivezetni hazánkat az Európai Unióból, mert „az EU alapgondolata, az európai népek együttműködése megfelelő, a közös piac is jó gondolat”. Csak az Unió jelenlegi vezetésével nincs megelégedve, ezért
„A tervünk nem az, hogy otthagyjuk, hanem, hogy elfoglaljuk”
– mondta a HírTV-nek adott interjújában, amit a Portfolio szemlézett. Az idén június 9-én esedékes EP-választás kapcsán nemrég tartott kampánynyitón is arról beszélt, hogy „Brüsszelben nagy baj van, a vezetés csődöt mondott. Európa gazdasága hanyatlik (…)”, ezért „El kell foglalni Brüsszelt”.
Az európai gazdaság egyébként nem hanyatlik, hanem növekszik. Magyarországon viszont rengeteg beruházás marad el a magas korrupció és az EU-s jogszabályok megsértése miatt visszatartott uniós források hiányában.
Bár úgy tűnik, hogy a pénzcsapot nem zárja el teljesen az EU: az újabb, 2021-től 2027-ig tartó költségvetési periódusban a Magyarországnak ítélt, de befagyasztott 30 milliárd eurós támogatás egy részét mégiscsak megkapjuk.
Viszont a magyar jogállamiság rossz állapota miatt 2022-ben egy korábbi uniós privilégiumtól szinte teljes mértékben elesett hazánk. Ugyanis a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő” alapítványokba (KEKVA) átsorolt és azok által fenntartott 21 magyar „modellváltó” egyetem nem szerződhet az Erasmus Plusz nemzetközi diákcsere-, és a Horizont Európa kutatási programjaira.
Az Európai Bizottság szerint ugyanis a Fidesz-kormány által létrehozott, kormánypárti szereplőkkel és állami vagyonnal kitömött alapítványok nem biztosítják az uniós források átlátható kezelését, és össszeférhetetlen, hogy a kuratóriumokban politikusok is helyet foglalnak. Mindössze öt állami egyetem maradt, ahol a külföldi cserediákprogramok továbbra is zavartalanul folytatódhatnak.
Szabó Krisztián – Erdélyi Katalin
Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi
Egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne.
Legfontosabb múlt havi sztorijaink leglényege legföljebb harminc percben!
Szentendre honlapja a leginformatívabb, Vecsésé viszont értékelhetetlen. De a többi önkormányzat sem dicsekedhet a közzétételi gyakorlatával.
Orbán Viktor európai politikai kampányát több közpénzből finanszírozott szervezet támogatja.
