A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott huszonkét EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. A rekorder mindkét kategóriában Olaszország lett 556 új és 618 korábban elindított üggyel. Magyarország további másik négy uniós országgal – Dániával, Írországgal, Lengyelországgal és Svédországgal – nem tagja az Európai Ügyészségnek, de ezekből az államokból is érkeztek bejelentések, és ezek az országok is érintettek voltak különböző nyomozásokban. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nem-tag ország közül a legmagasabb szám.
A luxemburgi székhelyű Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office – EPPO) 2021. június 1-e óta vizsgálja az uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokat és az egyéb, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, például a határokon átívelő áfacsalásokat.
A 27 uniós tagállam közül csak 5 (Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és Magyarország) nem csatlakozott az EPPO-hoz, de ezekkel az országokkal is kötött az Ügyészség együttműködési megállapodást. Ezen felül számos nem EU-s országgal is partnerségben áll, hogy az adott országon belüli, uniós forrásokkal való visszaéléseket vizsgálni tudja.
Az EPPO elindulása óta eltelt kettő és fél év adataiból látható, hogy az Ügyészség évről évre egyre több eseten dolgozott: mind a bejelentések száma, mind az elindított és aktív ügyek száma fokozatosan nőtt 2021 júniusa óta.
2023-ban 4187 ügyet (26 százalékkal többet mint 2022-ben) jelentettek be az EPPO-nak, ami 1371 nyomozást indított (58 százalékos növekedés), és 1927 folyamatban lévő vizsgálaton dolgozott. Az ügyekben az uniós költségvetésben okozott kár 19,2 milliárd euróra tehető. Az esetek csupán 17,5 százaléka (339) volt áfacsaláshoz köthető, ám az így okozott kár (11,5 milliárd euró) adta a teljes becsült kár összegének 59 százalékát.
A 22 tagállam esetében részletezik, hogy a bejelentések honnan érkeztek: a tagállamok hatóságaitól, uniós szervezetektől, magánszemélyektől vagy szervezetektől, netán hivatalból indították a vizsgálatot. 2021 és 2023 között több mint tízezer bejelentés érkezett az Ügyészséghez, a legtöbbet (5700 bejelentést) ezek közül magánszemélyek vagy szervezetek tették.
Az uniós költségvetésben okozott becsült kár szerint 2023-ban Olaszország állt a lista élén. A dél-európai tagállamban 2023-ban 556 új ügyet kezdett vizsgálni az EPPO 6,02 milliárd euró értékben, ami az összes nyomozás összértékének 50 százaléka. Emellett 618 aktív ügye volt az Ügyészségnek az olaszoknál 7,38 milliárd euró értékben (38%), melyből 121 ügy áfacsalással volt kapcsolatos, összesen 5,22 milliárd euró értékben (45%).
Hazánk, valamint további négy uniós ország (Dánia, Írország, Lengyelország és Svédország) nem tagja az Európai Ügyészségnek. Trócsányi László, Magyarország akkori igazságügyi minisztere már 2018-ban ellenezte az Európai Ügyészség létrejöttét (hiszen már léteztek olyan intézmények, mint az Eurojust vagy az OLAF, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben), és nem támogatta Magyarország csatlakozását sem.
„Az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozatala Magyarország esetében az alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az abban rögzítettek szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője” – nyilatkozta az MTI-nek. Hadházy Ákos felhívására 2019-ben 680 ezer aláírás gyűlt össze azért, hogy hazánk is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, de a kormány nem foglalkozott ezzel.
2021 áprilisában, nem sokkal a Európai Ügyészség elindulása előtt viszont Polt Péter magyar legfőbb ügyész és Laura Codruţa Kövesi, az EPPO vezetője együttműködési megállapodást írt alá, ami
„lehetővé teszi mindkét fél számára a személyes adatokat nem tartalmazó stratégiai és nem operatív információk cseréjét. Ezenkívül rendszeres magas szintű és technikai találkozókat, valamint képzési és konferencia-együttműködést irányoz elő.”
Egy évvel az Ügyészség megalapítása után, 2022. június 14-én az Országgyűlésben felszólaló Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy bár a magyar kormány egyetért az ügyészség céljaival, szerinte „a csatlakozással a tagállamok, a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva, az egyik leglényegesebb hatáskörüket adják át az EU-nak”. Répássy hozzátette, Magyarország csatlakozása csak akkor elképzelhető, ha az Ügyészség tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését.
A csatlakozás megtagadásától függetlenül viszont a nem csatlakozó országokból is tehetnek bejelentéseket az EPPO-nak. 2023-ban az öt nem csatlakozott EU-s országból 132 bejelentés érkezett, ebből a legtöbb – 58 bejelentés – Magyarországról érkezett.
A nem csatlakozott uniós országok közül pedig 2023-ban ugyancsak
Magyarország volt a legtöbbször érintett az Európai Ügyészség által lefolytatott nyomozásokban, összesen 80 esetben.
Ez kétszer annyi eset, mint amennyi 2022-ben volt, amikor ugyancsak Magyarország állt ennek az öt tagú listának az első helyén 40 üggyel. 2021-ben pedig az EPPO működésének fél éve alatt 17 nyomozásban volt érintett hazánk – akkor Lengyelország volt a listavezető 23 esettel.
Az EPPO honlapján a legfrissebb Magyarországot említő hír idén márciusi: eszerint Olaszországban lekapcsoltak egy bűnbandát, ami üzemanyagot importált a dél-európai államba, s közben 300 millió euró áfát csalt el – amihez magyarországi és romániai cégek bankszámláját használták.
Néhány további ügyben is előkerül Magyarország neve az Európai Ügyészség weboldalán, többnyire nemzetközi bűncselekmények egyik helyszíneként. Egy ugyancsak idén márciusi hír szerint hazánkban is tartottak házkutatást egy több mint 53 millió eurós áfacsalási ügyben, amit egy bűnszervezet több mint 10 ezer autó nemzetközi kereskedésével okozott.
De 2022-ben is tartottak nálunk házkutatásokat egy 2,2 milliárd eurós kárt okozó nemzetközi eset kapcsán, melyben 37 országból 9000 jogi személy és 600 magánszemély vett részt. Az EPPO ezt az eddigi legnagyobb uniós áfacsalási ügyként könyvelte el.
Szabó Krisztián
Címlapkép: EPPO
Egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne.
Legfontosabb múlt havi sztorijaink leglényege legföljebb harminc percben!
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
Heti lapszemlénk.
