Pokoli veszteségek jönnek, minden eddiginél véresebb harcok várhatók Ukrajnában

Az Index Frontvonal című műsorában ismét Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elemezte az elmúlt hetek eseményeit, köztük Vlagyimir Putyin húsvéti „tűzszünetét”, az amerikai béketervjavaslat sorsát, valamint a közel-keleti helyzet alakulását.

A szakértő szerint Putyin húsvéti tűzszüneti bejelentése valójában egy kommunikációs manőver volt, és nem tényleges harci szünet. A bejelentéskor légiriadó volt Kijevben, a frontvonalakon sem változott semmi – az oroszok 4400, az ukránok több száz incidenst regisztráltak a „tűzszünet” ideje alatt. Tarjányi szerint az orosz bejelentés elsősorban válasz volt az amerikai diplomácia közléseire, hiszen a Kreml mindössze 10-15 perccel az amerikai nyilatkozatok után reagált.

A szakértő részletesen beszélt az amerikai béketerv lényegéről is, amely szerint az Egyesült Államok elismerné a Krímet orosz területként, a négy keleti megyében (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon) pedig befejezné a harcokat, de ezeket nem ismerné el orosz területnek. Emellett Ukrajna nem lehetne NATO-tag, viszont csatlakozhatna az EU-hoz, és megtarthatná fegyverkezési jogát, valamint nyugatbarát politikai irányultságát.

A tervet azonban egyik fél sem tudja elfogadni jelenlegi formájában. Oroszország ragaszkodik Ukrajna demilitarizálásához és „nácitlanításához” (ami valójában a nyugatbarát politikai vezetés eltávolítását jelenti), míg Ukrajna alkotmányos okokból nem mondhat le területeiről. Zelenszkij ukrán elnök nemrég hivatalosan is elutasította a tervet.

Már zajlik a nagy nyári hadjárat előkészítése

Tarjányi szerint különösen problémás lehet, ha Washington „kifarol” a béketárgyalásokból, történetesen az amerikai külügyminiszter már lemondta a londoni egyeztetésen való részvételét. Az elemző úgy látja, hogy az Egyesült Államok támogatási hajlandóságának csökkenése nagyban befolyásolhatja a konfliktus kimenetelét, különösen a fegyverszállítások esetleges leállítása révén.

A frontvonalakon közben zajlik az orosz „tavaszi offenzíva”, amely a nyári hadjárat előkészítése. Tarjányi szerint mindkét fél felkészült a folytatódó harcokra, és

Az orosz előrenyomulás folytatódni fog, bár lassan, lépésről lépésre. Ukrajna védekezni képes, de támadni már nem.

Különösen aggasztó fejlemény, hogy kínai munkások jelenléte is megerősítést nyert orosz dróngyárakban, ami Kína hallgatólagos támogatását jelzi. Emellett Moszkva Kazahsztánban és Kínában is toborozhat katonákat, ami tovább erősíti az orosz hadipotenciált.

A szakértő szerint a konfliktus kimenetele egyre inkább Európa támogatásától függ. Bár az európai támogatásnak köszönhetően 2025-ben ukrán oldalon még nem várható összeomlás, 2026 már „érdekes felvetés”. A hosszabb távú kilátások szempontjából kulcskérdés, hogy Washington tényleg kivonul-e teljesen a közvetítői szerepből.

Az iráni–izraeli helyzet

Tarjányi beszélt az iráni–izraeli helyzetről is, ahol viszont eredményesebbek az amerikai békeerőfeszítések. Úgy tűnik, Iránnal sikerülhet megállapodást kötni atomfegyvermentes státuszáról, ahol még Oroszország is segítő szerepet vállalhat az iráni dúsított uránkészletek átvételével. Ez azonban nem kedvez Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, akinek belpolitikai okokból érdeke lenne a feszültség fenntartása.

A beszélgetés végén a szakértő összességében borúlátó volt az oroszukrán béke kilátásait illetően, és úgy vélte, Moszkva jelenleg az időhúzásban érdekelt, miközben folytatja a harcokat.